Blog

Ma már természetes, hogy munka után leugrunk a legközelebbi edzőterembe, csigás gépeken dolgozunk, vagy egy előre összeállított, ciklikus edzésterv alapján emelgetjük a tárcsákat. De vajon mikor döntött úgy az emberiség először, hogy nem a túlélésért, hanem a teste építéséért és erejének fejlesztéséért kezd el nehéz tárgyakat emelni?

A súlyzós edzés története az ókori kőgolyóktól a modern, tudományosan felépített edzéstervekig izgalmas utat járt be.

Amikor még sziklákkal edzettek: ókor

Az ellenállással való edzés legkorábbi nyomai az ókori Egyiptomba és Görögországba nyúlnak vissza. A fiatal férfiak erejüket és állóképességüket nehéz kőgolyók és homokzsákok emelésével bizonyították.

Az ókori görögök nemcsak kerekeket és sziklákat emeltek, hanem megalkották a mai kézisúlyzók ősét, a halteres-t. Ezek félhold alakú, kőből vagy fémből készült súlyok voltak, amelyeket nemcsak súlyemeléshez, hanem a távolugrás lendületének növeléséhez is használtak. 

Egy ókori kézisúlyzó (forrás: Wikipedia)    

A történelem leghíresebb ókori birkózója, Milo a legendák szerint a fokozatos túlterhelés (progressive overload) elvének legelső alkalmazója volt. A történet szerint egy fiatal borjút vett a vállára minden egyes nap. Ahogy a borjú nőtt és nehezebb lett, Milo teste úgy alkalmazkodott a fokozatosan növekvő súlyhoz, míg végül egy kifejlett bikát is elbírt.

Az első edzőtermek és a "gyúrás" hajnala (XIX. század)

A középkorban a fizikai erő inkább a nehéz testi munkához kapcsolódott, ám a 19. században az ipari forradalom hatására – ahogy az emberek élete kényelmesebbé vált – megjelent az igény a tudatos testmozgásra.

Friedrich Ludwig Jahn Németországban megnyitotta az első szabadtéri edzőhelyeket (Turnplatz), de ezek még inkább a saját testsúlyos torna és az akrobatika köré épültek.

A modern testépítés és súlyzós edzés atyjának az észt származású Eugene Sandow-t tekintik az 1890-es években. Ő volt az első, aki nemcsak az erőt, hanem az izomzat esztétikumát és arányait is hangsúlyozta. Sandow rendezte meg a világ első hivatalos testépítő versenyét 1901-ben a londoni Royal Albert Hallban.

Párizsban és Brüsszelben a 19. század közepén megjelentek az első olyan zárt termek, ahol már nehéz golyós súlyzókat, kőgolyókat és állítható pántokat lehetott használni a test formálására.

A modern edzőtermek és az edzéstervek evolúciója (XX. század)

A súlyzós edzés a 20. század közepén vált igazi tömegsporttá és üzletággá, amihez három kulcsszereplő és áttörés kellett:

1. 1965-ben Joe Gold megnyitotta a híres Gold's Gym-et a kaliforniai Venice Beach-en. Ez a terem vált a testépítés mekkájává, ahol Arnold Schwarzenegger és kortársai megalapozták a mai edzőtermi kultúrát.

2. A 70-es évekig az edzés szinte kizárólag szabad súlyokkal (rúd, kézisúlyzó) folyt. Arthur Jones feltalálta a csigás, változó ellenállást biztosító Nautilus gépeket, amelyek biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tették a súlyzós edzést az átlagember számára is.

3. Megkezdődött az edzéstervek rendszerezése: kezdetben a heti 6 napos, napi több órás, magas sorozatszámú edzések uralkodtak, majd elterjedt a "kevesebb több" elve: ritkább, de a végső izombukásig végzett edzésmunkával ingerelték az izomnövekedést; a mai edzéstervek pedig már a fokozatosságra, az edzés utáni izomépítő folyamatok kihasználására és a megfelelő regenerációra épülnek.

A sikeres edzés igazi kulcsa a folyamatos fejlődés: ha nem írod le a súlyokat és az ismétlésszámokat, könnyen egy helyben toporoghatsz. Szerezd be a saját Edzésnaplódat (nyomtatva is megvásárolhatod), kövesd nyomon a fejlődésedet feketén-fehéren, és hozd ki a maximumot minden egyes edzésből! 

Források:

Todd, J. (1995): From Milo to Milo: A History of Barbells, Dumbbells, and Indian Clubs. Iron Game History: The Journal of Physical Culture. (A kézisúlyzók, rudak és a súlyemelés részletes sporttörténeti gyűjteménye)

National Strength and Conditioning Association (NSCA): Essentials of Strength Training and Conditioning (4th Edition). (A fokozatos túlterhelés, a periodizáció és az edzéstervezés tudományos alapjai)

Stark Center for Physical Culture and Sports (University of Texas at Austin): History of Fitness and Strength Culture Archive. (Eugene Sandow, a Gold's Gym és az ókori halteres fennmaradt archív anyagai)

Schoenfeld, B. J. (2010): The Mechanisms of Muscle Hypertrophy and Their Application to Resistance Training. Journal of Strength and Conditioning Research. (Az izomnövekedés és a modern edzéstervek élettani háttere)

Vajon melyek a világ legkülönösebb, legfurcsább, legérdekesebb színházai? Összeszedtünk nektek néhányat közülük. Bejegyzésünk első részében hét különleges színházról olvashattok.

Shakespeare Globe Színháza (London, Anglia)

Az eredeti Globe Színházat Shakespeare társulata építette, de 1613-ban leégett. Ezt a színházat építették újjá 1997-ben néhány méterre az eredeti helyszíntől, korabeli feljegyzések alapján. Bár szinte pont olyan, mint az eredeti, az új épület néhány dologban modernebb: például a szalmával szórt nézőtér helyett betonból készült padló van. Az egyik korhűen újraalkotott jellemző a tető – ez az egyetlen nádfedeles építmény Londonban 1666 óta.

Minack Színház (Cornwall, Anglia)

A sziklába vájt színházat a két világháború között építette a tengerparti telek akkori tulajdonosa, Rowena Cade saját kertésze, Billy Rawlings segítségével. A színházhoz szükséges alapanyagokat, sziklákat a partról hordták föl. Az első bemutató 1932 nyarán volt: egy helyi társulat Shakespeare A vihar komédiáját mutatta be. A színház egész évben nyitva áll, de főleg a tavaszi időszaktól állandóak az előadások.

Düsseldorfer Schauspielhaus (Düsseldorf, Németország)

A düsseldorfi Schauspielhaust Bernhard Pfau építész tervezte, és 1970-ben nyitották meg a nagyközönség előtt . Érdekessége, hogy az épület hullámos, amely hullámok a természet folytonos változására emlékeztetnek, de egy nagy színházi függönyt is felidéznek.

Brooklyn Academy of Music - BAM (New York, USA)

Valójában ez egy művészeti komplexum, egy nagy épületegyüttes, melyben színházi, tánc-, zenei, opera- és filmprogramok is helyet kapnak.A színház elődje már a XIX. században állt, azonban 1903-ban leégett. Újjáépítése után 1908-ban nyílt meg újra. Az épületben megtalálhatók az eredeti oszlopok, ami görög-római hangulatot kölcsönöz a helyszínnek.

Noh Színház (Tokió, Japán)

A noh vagy nó egy hagyományos japán színházi forma, középkori eredettel. Leginkább az ókori görög drámákhoz lehet hasonlítani, hiszen ezekben a darabokban is csak férfiak játszanak, sokszor maszkot viselnek, és kórus is van. A darabok rövidek, kevés a párbeszéd, nagy hangsúlyt kap bennük a mozgás és a zene. 

Ezt a tokiói színházat 1983-ban 400 éves, különleges hinoki ciprusfákból építették fel. A színpad három oldalról nyitott, és a székek a színpad körül legyező alakban helyezkednek el. Minden üléshez saját feliratozási rendszer tartozik, amelyben egy gomb megnyomásával lehet japánról angol nyelvre váltani.

Salle Richelieu (Párizs)

A Salle Richelieu, más néven a Comédie Française a 17. század végén épült. Sajnos ez az épület is elpusztult egy tűzvészben 1900-ban, csak a falai maradtak állva. Ez az egyetlen francia állami színház, amelynek állandó színjátszó társulata. Belseje káprázatos: hatalmas lépcsőház, óriási csillárok, gyönyörű festmények a mennyezeten, aranyozás mindenhol, és persze fényűző, vörös bársony ülések.

Sydney-i Operaház

A különleges külsejű színház 1973-ban nyílt meg. 233 építész nyújtott be pályázatot a megépítésre, végül egy dán építész alkothatta meg a terveket. Ihletője a sidney-i kikötőben gyakran látható jachtok, hiszen az épület nagy betonhéjai óriási vitorlákra emlékeztetnek, melyek egyenként 161 tonna súlyúak és 65 méter magasak. Ebben a színházban van a világ legnagyobb színpadi függönye. A hangversenyterem orgonája pedig a világ legnagyobb mechanikus orgonája: 10 244 darab sípja van. Az épületet közvetlenül a kikötőből vett tengervízzel hűtik. A rendszer 35 kilométeres csöveken keresztül keringeti a kikötőből nyert hideg vizet, amivel az épület fűtését és hűtését is ellátja.

Cikkünk következő részében újabb hét különleges színházzal ismerkedhettek meg.

Ha szeretsz színházba járni, remek választás letölthető, majd nyomtatható színházi naplónk, melyben a látott előadásokhoz tartozó minden információt följegyezhetsz. Többek között a noteszben rögíztheted a megtekintés dátumát, a szereplőket és színészeket, a rendezőt, az ülőhelyet, azt is, hogy mennyibe került a jegy, hogy kivel nézted meg a darabot, és természetesen az értékelésnek is van hely. 

Ha az e-book történetére gondolunk, legfeljebb 15 évre tekintünk vissza. Nehéz elhinni, de az e-könyv fogalma már 80 éve létezik! Bejegyzésünkben arról olvashatsz,  hogy mikor készült az első e-könyv, és kik álltak az e-book-olvasók létrejötte mögött.

Az elektronikus könyvek korai története

Az e-könyvek megjelenése sokak számára forradalmi újdonság volt, mások azonban már régóta várták szélesebb körű elterjedésüket, számukra nem volt meglepetés az elektronikus könyvolvasók piacra kerülése. 

És hogy mikor készült az első e-könyv? Az e-könyvek története egészen az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor egy amerikai író, bizonyos Bob Brown az akkor újdonságnak számító hangosfilmek hatására gondolkodott el egy olyan gépen, amely lehetõvé teszi nagy mennyiségû szöveg gyors és hatékony olvasását. The Readies címmel adta ki erről szóló könyvét, amelyben sok olyan funkciót írt le, melyek a mai e-book-olvasók sajátjai: olyan hordozható gép, amely egy mikrofilmes megoldáshoz hasonlóan teszi olvashatóvá a mûveket egy nagyító segítségével. A terv végül nem jutott tovább egy prototípus megalkotásánál, ami sajnos elveszett.

Ötlete 1949-ben vált valósággá, amikor egy spanyol iskolai tanár, Angela Ruiz Robles megalkotta a hordozható könyvolvasót. Cserélhetõ tekercseket tartalmazott a készüléke, amely saját fényforrással is rendelkezett. Tanítványai és gyermekei dolgát szerette volna találmányával megkönnyíteni, hogy ne kelljen olyan sok könyvet magukkal hordozniuk. Találmánya azonban még nem elektronikus volt, és nem indult el tömeges gyártása. Képünkön az ő találmányát láthatjátok.

Mikor készült az első valóban elektronikus könyv?

Az illinois-i egyetem diákja, Michael S. Hart, találta fel az első valóban e-könyvet. És hogy mi volt a tartalma? Nem más, mint az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat.  Valójában ez nem volt más, mint a szkenner megalkotása előtt egy könyv teljes tartalmának digitalizálása (Hart begépelte az egész dokumentumot) és annak másokkal való megosztása, tehát alapvetően web alapú szolgáltatás. Hart célja az volt, hogy az emberek számára hozzáférhetővé váljon a teljes világirodalom mindenféle korlátozás nélkül. Elindította a Gutenberg Projektet, minden hónapban kezdetben több tucat, később több száz könyvet dolgoztak föl a lelkes önkéntesek. 

E-bookok napjainkban

1993-ban kezdte el a Bibliobytes cég az e-könyvek online értékesítését, ekkortól tehát már önálló piaca lett az elektronikus könyvkereskedelemnek. 1998-ban kerültek piacra az első e-könyv olvasók, amelyek még nagy és vastag könyvek voltak méretüket tekintve, LCD képernyővel, és kb. 10 könyvet tudtak tárolni. Ezután az e-book-olvasók technológiája folyamatosan fejlődött, egyre több cég dobta piacra a saját termékét. Ma már sok elektronikus könyvolvasó van a kínálatban, és egyre népszerűbb ez a könyvolvasási forma is, világszerte sokmillió eszközt értékesítenek évente.

Források: 

https://bookscouter.com/blog/a-brief-history-of-ebooks/

https://www.publishersweekly.com/pw/by-topic/digital/content-and-e-books/article/89005-the-past-25-years-of-e-books.html

https://real.mtak.hu/75182/2/EPA00458_korunk_2014_10_015-026.pdf

Vajon hogyan jutottunk el a legmodernebb eszközökkel való vérnyomásmérésig? Egyáltalán mit gondoltak korábban a vérkeringédről és a vérnyomásról? Néhány izgalmas kérdést és választ szedtünk csokorba ebben a bejegyzésben.

Lehetséges több vérkeringési rendszer egy emberi szervezetben?

Dehogy. De az ókorban ezt még nem tudták. Galénosz római tudós, orvos, filozófus szerint például kétféle vér, a májból származó sötét, illetve a szívből kiinduló híg folyadék kering a testben.

Mikor jöttek rá, hogy csak egy vérkeringésünk van?

Az 1600-as évek elején. William Harwey nagyszabású felfeldezése sokáig persze nem volt elfogadott, nagyon sok támadás érte azután, hogy a szív és vér mozgásáról szóló művét megjelentette. 

Milyen közvetlen hatása lett Harwey felfedezésének?

Változni és ritkulni kezdett az érvágás gyakorlatának alkalmazása, persze csak nagyon lassan. Addig ugyanis, Galénosz nyomán azt gondolták, hogy a szív végtelen mennyiségű vért tud szolgáltatni, folyamatosan termelve azt. Harwey megfigyelésével viszont ráébredtek, hogy nem feltétlenül jó a beteget “lecsapolni”, hogy a betegség így távozzon.

Mikor történt az első vérnyomásmérés?

Természetesen csak az első dokumentált esetről tudni, ez 1710-ben történt, egy Stephen Hales nevű angol pap követte el. Méghozzá egy haldokló állaton.

Hogyan tudta megmérni Hales a vérnyomást?

Egy ló lábszárának artériájába rézcsövet vezetett. A rézcsőhöz üvegcsövet rögzített, majd az ütőeret elszorító kötelet kioldotta, és megfigyelte, milyen magasra emelkedik a vér a szívhez képest. A kísérletet többször megismételte, más állatokkal is, és megfigyelte azt, hogy a vérnyomást folyama­tos ingadozás jellemzi. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor a nyomás túl alacsonnyá vált ahhoz, hogy az állat keringését biztosí­tani tudta volna, a ló elpusztult.

Ez azért nem volt egy igazán biztonságos módszer… Mi történt ezután?

Szerencsére a vérnyomásmérést több tudós is továbbfejlesztette, így például von Basch, egy osztrák orvos, aki egy higannyal (vagy vízzel) töltött labdát a csuklónál az artériára nyomott, és azt egy nyomásmérő készülékhez csatlakoztatta. Amikor elég erősen nyomta a labdát, hogy elzárja az artériát, és a pulzus tapinthatatlanná vált, a nyomást addig csökken­tette, míg a pulzus ismét tapinthatóvá vált. A nyomás csökkenésekor észlelt pulzus megjelenésével meg tudta állapítani a vérnyomást. Illetve ezzel csak a felső számot, vagyis a szisztolés nyomást, ami a szív összehúzódásakor jelentkező nyomást jelzi. Mindenesetre ez volt az első olyan mérőeszköz, amelynél már nem volt szükség a beteg vérét venni. 

Jó, de ma nem labdát tesznek a karunkra. 

Nem, ezután jött a bicikli gumitömlője... Scipione Riva-Rocci  olasz orvos ezzel szorította el a felkart, őt tekintik a klinikai vérnyomásmérés egyik megteremtőjének. Ez már nagyon hasonlított a mandzsettás eszközökre. Rocci a szisztolés vérnyomást befolyásoló külső körülményeket is hamar észrevette (izgalmi állapot, változás a külső körülményekben). Nagyjából 100 évig nem is nagyon változott a vérnyomásmérés módja.

És mi van az alsó értékkel?

Nyikolaj Korotkov orosz orvos tette lehetővé tette a diasztolés vérnyomás mérését is  az úgynevezett auszkultációs módszerrel a XX. század elején. Ennek lényege,hogy a véráramlás újraindulásakor koppanásszerű hangok hallhatóak, melyek a szisztolés vérnyomást jelzik; mikor pedig a hangok már nem hallatszanak, az a diasztolés vérnyomás.

A XX. század

A múlt századben tovább tökéletesedtek a vérnyomásmérő eszközök, az 1990-es években pedig a digitális mérés is lehetővé vált.

Az orvostudomány egyik fontos vívmánya a vérnyomásmérés eszközeinek föltalálása. A vérnyomásmérésnek komoly szerepe van az egészségmegőrzésben, ha fölmerül a magas vérnyomás gyanúja, érdemes rendszeresen mérni és följegyezni a kapott értékeket.

Források:

https://aktiia.com/uk/beyond-the-blood-pressure-cuff-the-history-future-of-blood-pressure-measurement

https://www.bloodpressurehistory.com/blood-pressure-history

https://www.egeszsegkalauz.hu/orvosnal/orvosi-lexikon/kopogo-hangok-spriccelo-ver-igy-fedeztek-fel-a-vernyomast/vzskkk0

A jegyzetelés már az egészen korai időktől jelen volt az ember életében, fontos szerepe volt a gondolatok, ötletek, történetek megőrzésében. Tegyünk egy kis időutazást, tekintsük át a jegyzetelés történetét!

• A kezdetek: A jegyzetfüzetekbe való írás gyökerei az ősi civilizációkra vezethetők vissza. A sumérok i.e. 3200 körül agyagtáblákat használtak a fontos információk rögzítésére. Ezek a korai jegyzetfüzetek bár nagyok és nehezek voltak, de mégis ezeket tekintjük a jegyzetelés legkorábbi emlékeinek. Az egyiptomiak később papirusztekercseket használtak, amelyek könnyebben hordozhatók voltak, és lehetővé tették a hosszabb följegyzéseket.
• Fatáblák és pergamen: Az ókori Egyiptomban és a görög világban az összekapcsolt fatáblák megjelenésével még egy lépést tett az emberiség a mai jegyzetfüzetek felé. A rómaiak pedig pergament használtak, ezt vagy föltekerték, vagy könyv alakúra hajtogatták.
• Középkori kéziratok : A középkorban az írástudók aprólékos munkával gyönyörű kódexeket készítettek. Ezek a gyakran bonyolult illusztrációkkal és kalligráfiákkal díszített könyvek megőrizték az akkori tudást, a vallási és irodalmi szövegeket. 
• A reneszánsz és a felvilágosodás: Johannes Gutenberg a 15. században feltalálta a könyvnyomtatást, és ezzel forradalmasította az írott információ közlését. A jegyzetfüzetek is kulcsfontosságúak voltak, mivel a tudósok, gondolkodók és tudósok számára helyet biztosítottak ötleteik, megfigyeléseik és kísérleteik feljegyzésére. Leonardo da Vinci és Isaac Newton például a maihoz hasonló jegyzetfüzeteket vezettek, ezek nagy része ma digitális formában elérhető.
• Az ipari forradalom: A 18. és 19. század jelentős fejlődést hozott a papírgyártás és a könyvkötési technikák terén. Ez az időszak a maihoz hasonló jegyzetfüzetek gyártásának hajnala.
• 20. századi innovációk : A 20. században további újítások születtek a noteszek, jegyzetfüzetek terén. A könnyen kitéphető lapokkal ellátott spirálfüzet például az iskolák és irodák alapfelszerelésévé vált.
• Napjaink : A mai digitális világban több alkalmazás is segíti a jegyzetelést, akár nyomtatott betűs, akár kézzel írott legyen. A digitális notebookok hidat képeznek a hagyományos kézzel írt forma és a digitális technológia kényelme között.

A történelem során a jegyzetfüzetek, noteszek a kreativitás, a tervezés, az önkifejezés nélkülözhetetlen eszközei voltak. Ma, miközben a digitalizáció egyre inkább tért hódít, még mindig sokak számára nyújt élményt egy kézzel fogható jegyzetfüzetbe való jegyzetelés, a gondolatok tapintható formában való közlése. Legyen szó naplóírásról, ötletelésről vagy egyszerűen gondolatok feljegyzéséről, a jegyzetfüzet üres oldalának varázsa továbbra is inspirálja és megragadja az embereket.

Mi az a hajónapló?

A logbook egy egyre inkább elterjedőben lévő kifejezés, mely eredetileg hajónaplót jelent. Az utazás részleteinek dokumentálására, valamint az útvonal, az időjárás, az út közben tett felfedezések és az egyéb fontos események nyilvántartására használták (és persze használják ma is). Leírták benne például az útvonalat, a becsült pozíciót és a csillagászati ​​számításokat a szélesség és hosszúság meghatározásához, a hajó sebességére és irányára vonatkozó részleteket, a szélirány változásait, az óceáni áramlatokat, a tenger állapotát, a víz hőmérsékletét és a légköri viszonyok minden jelentős változását, sőt a hullámmagasságot, a látási viszonyokat és az égbolt állapotát, a látott növényeket, állatokat, más hajókat - és így tovább.

Egy idő után a hajónaplók egyre részletesebbé váltak, beleírták a kikötőkről, a legénység összetételéről és a hajó fedélzetén történt eseményekről szóló információkat is. Mivel a hajónapló az utazás hivatalos feljegyzéseként szolgált, a kapitányok nagyon vigyáztak arra, hogy mi kerüljön bele, mivel a hajónaplókat adott esetben büntetőperekben is felhasználhatták.

A hajónapló olyan nagyon fontos dokumentum volt, ezért természetesen jól védett helyen tartották, és baleset vagy hajótörés esetén mindenképp megpróbálták megmenteni.

A régi hajónaplók nagyon érdekesek és informatívak, hiszen megmutatják, hogyan éltek a tengerészek, mit ettek, milyen szabályokat alkalmaztak a hajókon, hogyan érintkeztek az őslakosokkal és így tovább. 

Könyv - hajónaplóból

Ha még nem olvastad, mindenképpen ajánlom olvasásra Alfred Lansing: A ​Déli-sark foglyai című könyvét, mely az interjúk mellett éppen ilyen hajónaplók és feljegyzések alapján született! 1914-ben a brit Birodalmi Transzantarktisz-expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak kilátástalanul a jégtáblákon, szinte alig hihető, hogy megmenekültek. A hajónaplók minden részletét megőrizték ennek a kényszerű utazásnak, és fantasztikus emléket állítanak mindannak a küzdelemnek, amelyen ezek az emberek keresztülmentek.

Ma mit jelent a logbook?

Ma a logbook fogalmát más területeken is használják, mint például az egészséges életmód, a testedzés, tanulás, a saját, egyéni fejlődésünk, utazásaink, háztartásunk, emberi kapcsolataink: rengeteg olyan területen, ahol hasznos és fontos lehet a tevékenységek és tapasztalatok írásos nyilvántartása. 

Mire jó?

A logbook vagy napló célja, hogy lehetőséget biztosítson a megtapasztalt, megtanult vagy csak tervezett dolgok rögzítésére, és az azokkal kapcsolatos dolgokkal kapcsolatos reflektálásra, a gondolatok összegyűjtésére. Nagyon hasznos eszköz arra, hogy kitűzött céljainkat följegyezzük, és persze a megvalósulást és a fejlődést is nyomon tudjuk követni.